Ősz közepén a "20 éves Bertis" rovatunkban egy új szereplővel ismerkedhetnek meg, aki a történetünk része, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a mi csapatunkat erősíti! Ő Dosa László, a Bertikris termelési igazgatója és a pékség kulisszái mögött álló ember! Vagy talán még egyszerűbben: Paci, a hosszú hajú, őszinte, egyenes tekintetű rocker. Szeretnénk már a kezdetektől fogva megköszönni neki az elkötelezettségét, a hozzáállását, a cégünkben végzett munkáját, és reméljük, hogy még legalább 20 évig velünk marad. Szóval, jöjjön az interjú... és mivel Paci egy rendkívül közvetlen ember, aki nem szereti, ha rövidre fogják, térjünk a lényegre: 5 kérdéssel és 5 válasszal!
Mit jelent számodra ez a munkahely és a 20 éves évforduló a Bertis-nél?
Azt mondanám... elégedettség, stabilitás, öröm és büszkeség, hogy itt dolgozom, és hogy ennek a csapatnak a része vagyok, mert számomra a Bertis nagyon sokat jelent! És visszatekintve rájövök, hogy nagyon nagy szerepet játszott az életemben, talán bizonyos értelemben formált is engem! Sokat tanultam ez alatt a 20 év alatt a Bertisnél, ami hasznomra vált! Ezért tudom, hogy minden szempontból befolyásolta az életemet, és a büszkeség érzése is innen származik...
Van olyan emléked, ami mély nyomot hagyott benned, vagy amire ma is szívesen emlékszel vissza?
Most, hogy kérdezed, és ha végiggondolom a fejlődésünket, a kollégáinkét és mindannyiunkét, akik együtt alkotjuk ezt a Bertis családot, sok minden történt az évek során! De ami most eszembe jut, az egy történet egy idősebb hölgyről, aki eljött állásinterjúra a Bertikris-hez. Emlékszem, hogy már csak 3 év választotta el a nyugdíjazástól, és azt mondta, hogy nagyon kell neki a munka, hogy el tudjon menni nyugdíjba. Akkor azt mondtuk, beleegyezünk, hogy felvesszük, de csak egy feltétellel, hogy a 3 év után őszintén megbeszéljük, hogy a Bertikris jó választás volt-e az életében! A szóban forgó hölgy sajnos betegség miatt egy kicsit korábban távozott, de a vele folytatott beszélgetést soha nem fogom elfelejteni. Nagyon sajnálta, hogy el kellett mennie, és könnyes szemmel mondta, hogy ezt hamarabb kellett volna megtennie, azaz itt dolgoznia! Egy pozitív és szívből jövő emlék!
Térjünk vissza a jelenbe... mert ma termelési igazgató vagy, és a Bertis két fontos részlegéért vagy felelős, sőt mi több, közel 200 kollégáról gondoskodsz, akikkel megosztod a napodat.... Milyen érzés?
Minden nap azt mondom, hogy történik valami jó! Valójában mindannyian ugyanazért vagyunk itt, akár a gyártásról, akár a sütésről beszélek, ugyanazért a célért. Ha szeretjük amit csinálunk, és ha a munkahelyünk családias légkörű, ahol elmondhatjuk a véleményünket, és meghallgatnak bennünket, akkor az eredményeink csak jók lehetnek. Minden, amit gyártunk, olyan, mintha saját magunknak gyártanánk! Ezért számomra minden ember és kolléga fontos, függetlenül a pozíciótól amit betölt, mert mindenki része ennek a kirakósnak: az, aki takarít, az, aki adagolja az összetevőket vagy az aki csomagolja a terméket. Próbálom összehozni az embereket, mert ezt fontosnak tartom! Igaz, hogy minden nap sok probléma van, de ha vannak problémák, akkor van tennivalónk, nem igaz?
Mindig együtt próbálunk megoldásokat találni, és legtöbbször a kollégáimnak a meglátásai segítenek megoldani a problémát. Ennek nagyon örülök és szeretem, mert mindegyikük nemcsak fizikailag járul hozzá a munkához, hanem az ötleteivel is. A Bertikris-nél dolgozó kollégáimnak pedig szívből köszönöm a támogatást, így a pékséggel is lépést tudok tartani. Az "összetartozás" érzése mindannyiunknak köszönhető!
És végül, térjünk vissza a történeted elejére, 20 évvel ezelőttre... Hogyan kezdődött a történeted a Bertis-nél?
Az elejétől itt vagyok, a kezdettől, amikor Bertis-nél még csak négy ember dolgozott, és mindenki mindennel foglalkozott! Új embereket kerestek és egy barátom ajánlására jöttem ide dolgozni. Az első beszélgetésem alkalmával Berszány úrral rákérdeztem, hogy akar-e olyan embert, aki jól dolgozik, függetlenül attól, hogy hogyan néz ki és hogyan öltözik, mire ő azt válaszolta, hogy nem a külső a fontos, hanem a hozzáállás, így hát elkezdtem a munkát! Először jó pár évig a fagyasztóban dolgoztam, és fokozatosan több szakaszon mentem keresztül, de mindegyiknek volt értelme... konstruktív értelme.
Mit szeretnél a jövőben?
Egészséget! Mert engem nem érdekel a lottónyeremény, mert nem játszom, de szerencséből sok jutott nekem... A többieknek pedig azt kívánom, hogy a 200 kollégából 600 legyen, és ezzel azt hiszem mindent elmondtam. Köszönöm!
Hozzászólások
Az Ön hozzászólása